• M57

  • 2015. július 20.
  • M57
    Lyra
    Látszó méret:1.4x1.1 ívperc
    Távolság:1400 fényév
    Optika:300/1200 Orion optics asztrográf
    Kamera:StarLight Xpress SX-814 mono CCD
    Szűrők:Baader LRGB, Ha, OIII
    Expóidő:5,25 óra
    Egyéb eszközök:Fornax100, StarLight Lodestar X2, ASA 0,73x korrektor, Atik EFW-2
    Készült:2015-07-20, 2015-07-21
    Helyszín:Kiskunfélegyháza
  • A Gyűrűs köd minden asztrofotós távcsővében előbb vagy utóbb célponttá válik. Vizuláis észleléseknél legalább akkora és maradandó élmény látni kezdőknek is, mint az Orion ködöt. én amikor néhanapján kamera nélkül vagyok a kertemben kipakolva, ezt a ködöt mindíg felkeresem, ha látható az égen. Tudjam legalább, hogy megvan :) Egy fényes apróság az égen, látszó mérete 1.4 x 1.1 szögperc. Soha nem unom meg fotózni sem, valamiféle kihívásnak érzem, vonzzanak a részletei, melyeket méreténél fogva elég nehéznek tűnhet megmutatni. A planetráis köd magja elég fényes ahhoz, hogy szinte webkamerával, ASI kamerákkal is eredményesen fotózni lehessen. Képeken általában kivillan halványan a középső régióból kifelé áramló gázok nyoma, elsősorban a hidrogén szokott hamarabb előtűnni. 2013-ban és 2014-ben is fotóztam, gondoltam most eljött az ideje az ez évi anyagnak.

  • Alapvető tervem volt, hogy készítsek majd egy tabló képet az M57-ről, RGB-ben és bicolor keskenysávokban fotózott képekből. Régebben már megláttam webes képeken, hogy tulajdonképpen sokkal nagyobb ez a köd attől, amit mi általában ismerünk. Fotózva is látható már halványan a kifelé szükő gázok nyoma, viszont amit láttam egy képen, megdöbbentő volt számomra. Az agyam ellenkezett is vele, az M57-et egy hatalmas, kör alakú külső régióval láttam Bill Snyder fotóján. 2013-ban készült RGB fotómon ugyan láttam a haló nyomát, de ahhoz a bizonyos képhez képest több nagyságrenddel halványabban, pacaként, nem pedig belső részletektől hemzsegően.

    Elkészültek a sorozat képei, az RGB anyag az RC-vel, illetve a keskenysáv anyag a 300/f2.9-el. Ekkoriban fotóztam az M27-et is, vadászva a külső halóira. Innét jutott eszembe, megpróbálom az M57-et is még hosszabb expókkal, binnelve fotózni, még ha a közepe be is fog égni.

    Végül is a feldoglozások során nem lett tablókép sem az RGB anyagból, sem a hosszabb expós, mélyebbre fotózott, keseknysávos anyagokból. A binnig hatása ugyan a halvány dolgok keresgéléséhez nagyon hasznos, de semmivel nem lett a külső haló látványosabb, mélyebb. A képen a 900s-es sorozat képeiből származik mind a lineáris, részletekre hajazó, központi részt mutató részletkép, mind a külső halókat bemutató részletkép.

    Ezzel az M57-el kapcsolatos saját kíváncsiságomat le is nyugtattam, úgymond befejeztem azt amit szerettem volna, megvannak a kis planetáris köd belső részletei számomra elég részletesen, a teljes külső gázburkot is sikerült meglátnom. A kép alapanyagok alapján úgy vélem, nincs értelme még mélyebben keresgélni további külső haló részeket. A köd gázanyaga vagy csak tényleg ekkora méretig terjedt ki, vagy nagyságrendekkel halványabb a következő lépcső. Mivel egy következő lépcsős halvány, további halónak nyomát sem látom ezeken a felvételeken, így a jelenlegi eszközparkkal és egemmel nincs értelme mélyebbre erőlködni.

    A képpel kapcsolatosan egy leírás is készült, ezekben végigmutatom a készítés elveit, az elkészült összes képet, nyersképeket. A leírás a cikkek között található.

    Készítettem olyan képet is, melyen a fényes részek és a halvány gázbuborék együtt szerepel összedolgozva, de már félúton nem tetszett. Annyira távol vannak az intenzitások egymástól, hogy már komoly csalásnak éreztem volna, nem is fejeztem be. A harmadik HDR műveletnél kezdtem az egészet elölről, egy képen a részleteket, külön képen a gázbuborékot dolgoztam ki. Lehet, hogy "populárisabb" lenne együtt a kettő, de nekem mostmár ez csakis és kizárólag így külön tetszik.

Vissza