• 250/1200 Newton naptávcső

  • 2021. május 5.

  • Az alap tétel, és leginkább a nagyon rövid expóidőknél érvényesül csak igazán, a millisekundumok világában, minél nagyobb egy távcső apertúrája (átmérője), annál nagyobb elméleti felbontásra képes. A nagyobb felbontást ha kihasználjuk, egyre nagyobb nagyítás, egyre hosszabb fókusztávolság használatával egyre kisebb rélszleteket örökíthetünk meg. A kamera szenzorának mérete persze határolja a látómezőt, egyre nagyobb nagyításnál egyre kisebb a látott képmező, de valamit valamiért. 

  • A Napot nagyon sokféle hullámhosszon, nagyon különböző képpen, különböző morfológiájú jelenségekkel lehet megfigyelni. Ha az észlelő távcső felszereltséget nézzük, a legkönnyebben a fotoszféra figyelhető meg, különféle szűrő hullámhosszokat használva egyes jelenségek kontrasztosabban láthatóak. Ezt nevezzük kontinuum megfigyelésnek. A kromoszféra egy felsőbb réteg, ennek megfigyelésére alkalmasak a H-alfa naptávcsövek. Van még pár emissziós sáv a látható fény tartoimányán belül, ahol különféle bonyolultabb, igazán keskeny áteresztési sávszélességű szűrőkkel lehet egyes mágneses mező, és ionizált anyag mozgásokat megfigyelni. A 150mm apertúrájú H-alfa naptávcsövem mellett mindig is szerettem volna egy igazán jó felbontású kontinuum megfigyelésre, fotoszféra megfigyelésre alkalmas távcsövet, vagy rendszert. A 150-es refraktort ugyan át lehet szerelni viszonylag gyorsan kontinuum szettre, de ennek képe a fényút összehajtása után már nem volt olyan valamiért, mint egyenesen, Herschel prizmával. Jött egy hirtelen ötlet, egy meglévő 250mm-es Newton távcsövemet fogom felhasználni erre a célra. Láttam már régebben képeket a lemaratott tükrös megoldásokról, beugrott, talán ezt ki kellene próbálni. 

  • Tükrök bevonatának lemaratása

  • A tükröket kiszereltem a Newton távcsőből, rövid webes keresgélés után meglett a megfelelő anyag a bevonatok eltávolítására, green river-nek becézték. A tükrök alapvetően jó távcsőhöz mérten a beesé fény 94-97%-át tükrözik vissza. Nap közvetlen észleléséhez a beeső fénymennyiséget töredékében lehet csak használni, nem mellékesen gondoskodni kell vagy érdemes a fény tartományának UV illetve infravörös komponenseinek szűréséről. A beeső fényt egy bevonatlan tükör (polírozott üvegfelület)kb. 4%-ban veri vissza, a főtükör és segédtükör bevonatának lemaratásával ez annyit jelent, hogy a beeső fényből az okulár kihuzathoz csak annak 0,16%-a kerül. 

  • Balról jobbra haladva a képeken jól látszik, hogy a tükröző bevonatot, és az azt védő bevonatot is marja a keverék. A green river összetevői oldatként sem marják a tükör felületét, 2 liter ioncserélt vizet, 1 liter háztartási sósavat, és kb 50g rézsulfát-pentahidrát (rézgálic) használtam. A folyamat első egy órája elég látványos volt, majd utána lelassult. Kevertem friss oldatot újra, de nem ez jelentette a megoldást, a folyamat tovább lassulni látszott. Végül az első nap 17 óra körül elkezdett maratás másnap 19 óra körül fejeződött be. A segédtükröt még első nap éjszaka kivehettem az oldatból, de a főtükörnél lassabban ment. 

  • A bevonattól megfosztott főtükör

  • A segédtükör már felragasztásra került eközben újra a tartójára, elkezdtem a szétszedett tubus fehérre festését, ezzel is segítve a minél kisebb belső hő okozta, képalkotásra káros konvekciók kialakulásának esélyét. Nagyon fontos, hogy a távcső tubusában ne alakuljon ki turbulencia, a konvekciós hőáramlás keltette eltérő légrétegek rétegzőséde vagy áramlása a tükör előtt, fényútban, mivel eltérő törésmutatók miatt ezek rontják a kép minőségét. Alap kiépítésben az első körös optikai teszthez nem fújatom még ki ventillátorral a tubusból folyamatosan a levegőt, ez majd később. Az biztos, hogy a tubusnak a lehető legközelebb kell hőmérsékletében lennie a környezetéhez, ehhez a külső fehér szín és lakkréteg nagyban hozzájárul. 

  • A tubus belsejének sötétítése

  • A képalkotásban, főként ha ennyire sok fény fog beesni, mint ami közvetlenül a Napból érkezik, alapvető a lehető legjobb kontraszt elérése. Ezt egyrészt a tükrök megfelelő előkészítése, a hátső felületek sötétítése, másrészt a tubus belsejének minél jobban lesötétítése fokozza. Ez már mélyeges távcső építésnél régebbi tapasztalatom, nagyon sokat számít. A képen a gyári fekete bevonat látható a kamerához közelbbi részen, a távolabbin, a cső végén pedig az elsőként felragasztott velúr fekete tapéta. Nagyon szembetűnő így képen is, valóságban is a kontraszt különbség. 

  • A minél jobb kontraszt eléréséhez elég sokat gondolkodtam azon, hogyan zárjam ki minél inkább a feleslegesen átszűrődő, és tükröződő fényeket a tükröknél. A segédtükör esetében talán jobban adódott a megoldás, feketére kell festeni mind a széleit, mind pedig a tükör hátulját. Alkoholos fekete filccel szokás ezt megoldani, viszont valami vastagabb és sötétebb megoldást kellett használnom, mivel a segédtükröt teljesen megvilágítja a Nap, ott a távcső elején. Végül is egy kétlépcsős, bombabiztos megoldás mellett döntöttem, egyrészt fekete akril festékkel körbefestettem a tükröt, másrészt a tükörtartóra, még a távcső legelejére késztítettem egy provizórikus takaróelemet, mely a segédtükör vetületi méretét, attól sugárban 1,5mm-el többet teljesen kitakar. 

  • A kitakaró elemnek más, nagyon fontos szerepe is van. Mindkét tükör esetében igaz az, hogy elég kicsi belső hőmérséklet különbség a tükrök úgymond jóságát nagyon el tudják rontani, polirozott frontfelületük a különféle mértékű hőmozgásra másképp torzulnak, ezzel erősen rontva a képminőséget. Ez a fűtökör esetében méginkább jelentősebb megoldandó problémának tűnt. Amely megoldásokat weben találtam, minden esetben a tükör mögötti elemeket legalább feketére festették a készítők, és hagyták a tükröt áttetszőként. Sokat gondolkodtam azon, mi lenne arra a megoldás, hogy a tükrön átmenő fényt, mely a beeső fény 96%-a, valahogy takarni is, ugyanakkor a tükörnek folyamatos hőelvezetést adni, legalább ventillátoros ráfújással. Elkezdtem egy megoldást, két, egymáson takarásban lévő fekete lappal a tükör mögött, de ez még nem tenné teljesen sötétté a hétterét. Leszedtem a filceket a tükörtartóról, jobb megoldásnak látszott volna, hogy a tükör hátulját teliben feketére festem. Ezzel az volt az elméleti problémám, hogy ekkor az ott termelődő hő a tükörben is halmozódik. Beugrott, hogy a termelődő hőt a tükörhöz a lehető legközelebb, de attól függetlenül elhelyezett fekete lappal lehetne elvenni. Majd ezen gondolat mentén jutott eszembe a végül is alkalmazott végleges megoldás, a tükör mögé egy egy oldalon feketére festett, vastagabb alufóliát helyezek. Ez az elkészült távcsőnek szerintem fontos eleme. Hosszabb ideig is képes a hőt elvezetni, mivel az alumínium egyébként is jó hővezető, az alufólia fekete oldala gyűjti a hőt, a vékony fólián keresztül azonnal átadja a hőt a környezetének. Ezt még egy ventillátor ráfújással segítettem is. 

  • A főtükör mögötti hőelvonó elem - az egy oldalon fekete alufólia

  • Már a főútükör tartójába helyezve. Az alufólia eleve átlátszatlan, feketére festve nagyon jó, homogén árnyékolást ad a főtükörnek. Az első teszt során kb. fél órás aktív használat mellett - ugyan nem mértem pontosan - gyengén langyos csak a hátsó felülete. A főtükör hátulja ugyan ehhez nagyon közel van, de a gyors hőelvezetés miatt úgy gondolom még hosszabb használat során is csak minimális hőt vezet át a tükör anyagába. 

  • A hőelvonó alufólia hátsó felülete eredeti, egy ventillátor fújja környezeti hőmérsékletű levegővel
  • A bevetésre kész távcső szokatlan fekete belseje

  • Nem tudja fotó visszaadni azt a furcsa, szokatlanul feketén tükröződő látványt, mely az összeszerelés után fogadott. Nyitott kihuzattal készült a kép, teljes világítás mellett, nyoma sincs a fókuszer befénylésének. 

  • Első teszt fotózás

  • A kész távcsövet nagyon nehéz volt kollimálni. Hiába a Chesire okulár tükröző felületének közvetlen közelről erős ledes megvilágítása, a szokásos jusztír képből semmi nem látszik. A főtükör közepét megjelöltem egy fehér matricával, de felesleges volt, az sem látszik a juisztírokulárban. Maradt a lézeres jusztírozás, csak remélni mertem, tükröződik vissza leglább egy halvány pont a főtükörről, másképp nehéz lesz beállítani. Egy nagyon halvány tükrözött vörös lézert azért adott vissza a jusztír okulárba. 

  • Az első tesztképek (-link-) hozták a várt eredményt. A nagy átmérő, a jó számítások okán a felbontással elégedett vagyok, a fénymennyiség 5x nagyításnál is bőséggel elegendő, nagyítás nélkül is, 8nm-es szűrőn keresztül még éppen nem kell további szűrő, igaz nulla kamera gain érték mellett a ms töredéke expóidő mellett. Legjobb lenne ezt a távcsövet a 150-es H-alfa távcsővel párhuzamosan szerelni, de nagy tömegük miatt erre még később keresek megoldást. Minden esetre rendelkezésre áll innentől kezdve egy szimplán tükrös rendszer, mely akár más hullámhosszokon használva hozza az átmérőtől elvárható felbontást, esetleg később más érdekes területeket is. 

Vissza